2010. január 7., csütörtök

Veled vagyok

Nagyon sok dolog van az életemben, mi boldogságot okozott eddig, s bennem él azóta is.
Azt hiszem, természetes dolog, ha az ember megpróbálja keresni a boldogságot, mert az nem jár sajnos, azért meg kell küzdeni, meg kell küzdenünk.

Kamaszkorom óta sok-sok élményt köszönhetek ennek a zenének, a daloknak, melyek egy együttestől származnak: Edda. Sokszor és sokan kicikizték, sokszor volt kétséges, hogy mi is az adott csapat igazi irányzata. Mégis, sokan, sokszor találkoztunk koncerteken és tudtunk együtt örülni a zenének, egymásnak.

Mindenki életében vannak fordulópontok, kis állomások, melyeknél megpihen és visszatekint, megáll és elgondolkodik.
Én is elértem ismét egy ilyenhez.
Szentimentális és kicsit gyerekes gondolatok egy 36 éves felnőtt fejében, szívében.
Elfelejtett dolgok, melyek vissza-visszatekintenek ilyen idősen is és mintha kis kamasz lennék, s sétálnék kéz a kézben egy lánnyal a sötét utcákon...
Körbevesz a város elhaló zaja, hideg van, s egymás kezét fogva, apró kis puszikat váltogatva a hosszú, forró csókokig...eszembe jutnak dolgok...emlékek...
Annyira egyedül tudunk lenni a fájdalmainkkal, az érzéseinkkel... a legnagyobb tömegben is magányosak...
De ha ott van az a másik, akinek a kezét fogod, ujjaiddal végigcirógatod az övét...s érzed, nem vagy egyedül...van valaki, aki szeret, s lelked másik felét adja...

Néha sikerül, néha nem...
Néha csak későn jövünk rá, ki is volt az, akinek a keze igazán passzolt a miénkbe...
S néha tudnunk kell elengedni a másik kezét...
Nem azért, mert már nem szeretjük...Nem.
Hanem épp azért mert szeretjük... s a kötődéssel csak bántjuk, bántanánk...

Néha kicsit többet gondolkodunk, mint kellene, s ezzel meg tudjuk fojtani az érzelmeket... racionalizálunk, tervezünk, számítunk...
S közben a másik csak vár...s reménykedik...
De nem lehet örökké várni, nincs annyi időnk sajnos ezen a Földön...
Hagyni kell esélyt persze, de ha az ember szeret valakit, akkor tudni kell elengedni is... még ha fáj is... mert olyan jól odapasszolt a keze a miénkbe...

"Együtt így jó, nincs is rá szó, nem lehet papírra írni,
Egyszerűen érezni kell."

Ha majd eljön az az
idő, melyben mindenki ott
állhat, egyenlőként a "színpadon" s
nyitott szívvel, lélekkel sírhatunk,
zokoghatunk egymás vállán, akkor
ott tudni fogjuk
lehet, hogy akkor és ott, nem sikerült, de most együtt vagyunk.
Életünkben kevésszer adatik meg az a boldogság, mely
vidám és szomorú perceinket egybemosva elfelejtünk mindent, s
igent mondunk egymás érzelmeinek...










2009. december 28., hétfő

Avatar

Úgy gondolom sokan vannak, akik már látták és még sokan lesznek akik látni akarják, látni fogják ezt a filmet. Nekem most vasárnap volt alkalmam megnézni és nem hallgattam, olvastam igazán kritikát erről a filmről sem, persze azon kívül, hogy sokak szerint, akik már látták, nagyon jó film volt.
Először is a látvány. Hihetetlen, hogy mennyit fejlődött ez a szemüveges verzió is, én anno a Kémkölykök 3D-t láttam és bár akkor az is érdekes volt, de közel sem hatott meg annyira, mint most akárcsak a film előtti animációs filmek bemutatói, akár maga az Avatar.
Szerintem sokan aggódtunk, hogy a szemüveg esetleg kellemetlen lesz, fárasztó...stb., ráadásul majdnem 3 órás film...durva...
Szóval az ember kicsit tart az ilyenektől...
Elkezdődött...
Lenyűgöző volt számomra, hogy a szemüvegen keresztül szinte tökéletes volt a mélységérzet. Mint egy kisgyerek, hol fel, hol levettem a szemüveget, hogy lássam a különbséget.
Egy nap telt el és annak ellenére, hogy pár ismerősöm szerint a film átlagos történettel szerepelt, azt kell mondjam, szerintem mindenki egy kicsit másképp érzi, értelmezi a filmet. Ahogy két ember véleménye sem egyezhet tökéletesen :)
Mit jelentett nekem az Avatar?
Egy olyan ember, aki elveszítette valamilyen okból az álmait, a lehetőségeinek egy jó részét, s ebből kifolyólag kitaszított, kisebb rendű lett, volt esélye mégis egy teljes értékű életet megízlelnie. Persze kicsit olyan, mintha álmaiban élt volna, de a Mátrix óta tudjuk..álmunkban nem mindig tudjuk eldönteni (sőt néha ébren sem), hogy mi a valóság és mi a képzelet.
S jönnek a konfliktusok, melyben az ember, mint az egyik legkárosabb, természetromboló lény, mindent megtesz azért, hogy bizonyos forrásokhoz jusson, s ezért szó szerint átgázol mindenen.
S persze mint mindenben itt is vannak érzelmek. Finomabb és zajosabbak egyaránt.
Hihetetlen, ahogy az ember képes átvenni egy másik közösség szokásait, felvenni az ő ritmusukat és azt sokkal inkább magának érzi, mint addigi életét.
Ellenségekből, ellenfelekből barát, "testvér" válik, a tanítóból, a legjobb társ, s szerelem szövődik.
S miközben nézi az ember a filmet ott motoszkál az ember agyában... de hiszen ő most is abban a kis dobozban él, csak egy "idegen testet" vett fel...ennek valamikor vége fog szakadni... rossz volt erre gondolni, hiszen megszerettem a főhősöket.
S mint mindig, itt is eljutottunk egy olyan pillanathoz, amikor sajnos színt kell vallani...így, vagy úgy megtörik a "varázs"...
Nem mesélem tovább, inkább az érzéseim, érzelmeim szövedékével szeretném befejezni ezt a kis bejegyzést...

Összességében egy hihetetlenül látványos, számomra szép filmet nézhettem meg. Szembesülhettünk ismét azzal az emberi csökevénységgel, ami sajnos nap mint nap a pusztulásunk felé lök minket, de egyben azzal az érzelemvilággal is, ami azért majd mindenkiben megmozdul, amikor szeret valakit, amikor önön érdekein felül képes emelkedni és aláveti magát ennek.

Sajnos túl sok minden kavarog még mindig a fejemben ezzel kapcsolatban és a blog bejegyzést már a felénél unhattad :D
Így zárszóként annyit:
Érdemes megnézni!

Blogolva a következővel: Flock Böngésző

Év vége felé

Év vége felé az embernek a legkisebb gondja is nagyobb annál, hogy iszonyat komoly dolgokon filozofáljon, gondolkodjon, s mégis..ilyenkor hozunk néha olyan döntéseket, elhatározásokat, amiket valljuk be, a legritkább esetben tartunk be. Amúgy is, Karácsony, Szilveszter és az embernek a meló már szinte nyűg...
Minden nap reggelente a ClassFM-et hallgattam munkába menet és napközben is sokszor ez zörgött a fülemben.  Majd felfigyeltem egy számra, mely az első pillanattól kezdve tetszett, de csak pár hete volt, hogy tudatosult bennem, melyik szám ez.
Most gondoltam, így szabadság ideje alatt be is karcolom :)





Blogolva a következővel: Flock Böngésző

2009. december 13., vasárnap

A szivárványon túl

Nemrég volt a tv-ben az első 40 randi című film, melyet nem tudtam teljesen az elejétől nézni, mert dolgoztam itthon, meg amúgyis, megvan, de néha meg szoktam nézni ennek ellenére is tv-n az ilyen filmeket.
Most ezt a filmet is, melynek záró zenéje Israel Kamakawiwo'ole "Somewhere Over The Rainbow" című száma.
Nekem nem a filmmel kapcsolatban van most "mondanivalóm", csupán, ahogy fél füllel hallgattam a tv-t még előtte is és említést tettek a közelgő karácsony miatti őrületre.
A legdrágább cuccokat ugyanúgy veszik, akik megtehetik, akik nem tudnak egyszerűen "ajándékot" venni, azok hitelt vesznek fel... MIÉRT???
Miért van az, hogy egy ilyen ünnepen, mint a Karácsony, az emberek őrült mód csak a drága, sokszor erejük feletti dolgok vásárlásában és ajándékozásában (sokszor önajándékozás) látják a karácsonyi szellemet...
Borzasztó és ijesztő számomra, hogy ilyen világban élünk.

Nem tudom, néha nem érzem jól magam itt ezen a Földön. Tele vagyunk hibás, gyötrelmes döntésekkel, szenvedünk és sírunk...de vágyunk is valami jóra, valami olyasmire, amit valamiért szinte sosem tudunk elérni...
Pedig itt van mindig, csak nem is akarjuk meglátni... Bennünk van, szeretteinkben.
Nem kell sok, csak odamenni a másikhoz, barátokhoz, barátnőkhöz és egyszerűen annyit mondani: "Szeretlek, boldog ünnepeket..."

Mint ahogy Dorothy is vissza akart jutni ahonnan elröppentette sors, s ahogy a társai is máshoz mentek, hogy megtalálják önmagukat...nekünk is ez lenne a legfontosabb, nem a drága ajándék...
Talmi dolgok ezek, sár és szenny...

Egy csendes kis helyen, forró csokit iszogatva, beszélgetve azzal, azokkal, akiket a legjobban szeretek ezen a világon... mindennél jobban vágyom erre... s visszaemlékezni egy-egy évnyi múltunkra...




Ooooo oooooo ohoohohoo
Ooooo ohooohoo oooohoo
Ooooo ohoohooo oohoooo
Oohooo oohoooho ooooho
Ooooo oooooo oooooo
Ooooo oooooo oooooo

Somewhere over the rainbow
Way up high
And the dreams that you dreamed of
Once in a lullaby ii ii iii
Somewhere over the rainbow
Blue birds fly
And the dreams that you dreamed of
Dreams really do come true ooh ooooh
Someday I'll wish upon a star
Wake up where the clouds are far behind me ee ee eeh
Where trouble melts like lemon drops
High above the chimney tops thats where you'll find me oh
Somewhere over the rainbow bluebirds fly
And the dream that you dare to,why, oh why can't I? i iiii

Well I see trees of green and
Red roses too,
I'll watch them bloom for me and you
And I think to myself
What a wonderful world

Well I see skies of blue and I see clouds of white
And the brightness of day
I like the dark and I think to myself
What a wonderful world

The colors of the rainbow so pretty in the sky
Are also on the faces of people passing by
I see friends shaking hands
Saying, "How do you do?"
They're really saying, I...I love you
I hear babies cry and I watch them grow,
They'll learn much more
Than we'll know
And I think to myself
What a wonderful world (w)oohoorld

Someday I'll wish upon a star,
Wake up where the clouds are far behind me
Where trouble melts like lemon drops
High above the chimney top that's where you'll find me
Oh, Somewhere over the rainbow way up high
And the dream that you dare to, why, oh why can't I? I hiii ?

2009. november 28., szombat

Hip-hop

Jelenleg gerincproblémáim miatt a Dávid-centerben kezelnek heti 3 alkalommal és miközben keresgéltem, ez a kifejezés akadt a "kezem ügyébe":
"Jött a Dávid-fitness ez a gyúróterem..."

Jééé, ismét egy, ma már letűnt zenekar, a Hip-Hop Boyz.
Katonák voltunk és a becsempészett magnón hallgattuk az egyik albumot. S pláne, amikor dobbantottunk a diszkóba a srácokkal (basszus, dobbantás, mikor használtam már ezt is...:) )és megszólalt valamelyik ismert szám (Hegyekbe fönn, Megbántottak, Nem az a tét...)

S persze amellett, hogy hallgattuk és persze szerettük ezeket a számokat, nem volt mellékes az sem, hogy ezeknél a számoknál igencsak csinos lányok szaladtak a táncparkettre :)
Boti, Muzsai, Bugyi Attila és még sorolhatnám, akikkel ki kellett szakadnunk a zöld színű szerkóból...:)
Két, három heti eltávok, minden második nap 24 órás szolgálatok 18-22 éves srácoknak nem épp valami kellemes és lélekemelő dolog (én írnokként mentesültem a sűrű őrszolgálatok alól...tudom, pofátlanság...).

Szóval belenéztem pár videóba és felidéztem ezeket az éveket, amikor még hallgattam ilyeneket :)

Rövid ideig voltak a magyar zenei világ palettáján, de biztos vannak még akiknek kellemes emlékeik vannak ezzel kapcsolatban :)
A lányok, akiknek tetszettek a srácok és mi srácok, akiknek tetszettek ezek a lányok :D és szerettünk volna kicsit úgy kinézni mint ezek a srácok...

















2009. november 24., kedd

Trash

1989 környékén jártunk, még másodikosok voltunk csak a középsuliban.
Kazettán hordoztuk a zenét, innen-onnan másolva, néhol borzalmas minőségben...
Iskolai kirándulások során, melyekből roppant kevés volt, emlékeim szerint nem voltunk valami jók talán, s nem érdemeltük meg? Ködös emlék ez csupán :)
Egyik osztálytársam egyszer elém tolt egy kazettát, soha nem is hallottam még erről az "Alíszról"... akkor.
De azért kölcsönkértem és otthon meghallgattam.
Egy újabb másolt kazetta lett az eredmény és hihetetlenül élveztem ezt a számomra akkor lázadóan kemény zenét.

Majd amikor az akkoriban oly nehezen elérhető külföldi zenéket felvonultató Rockalapács-ban láttam is a videót...nagy élmény volt :)
Tény, nem a szépségével nyerte meg a rockkedvelőket...

Két albumát ismertem és kedveltem, az egyik ez, a Trash, a másik a Hey Stupid...




I love the way you hurt me.
My tears are your wine.
Your thoughts would draw my plan for a cruise in vain,
Like talons in the pake moon shining above us.
My gained pleasure in pain is slowly vanished
As we sink deeper and deeper into a void of your venomous love.

Yeah, we're gonna fight
We do it every night
Baby, when you scratch
You know I'm gonna bite
You can make me die
I can make you cry
Opposites attract
That's the reason why
No one else could make you feel
Like I do, I do, I do
No one else can get as deep inside you
As I do, baby
Our love is a bed of nails
Love hurts good on a bed of nails
I'll lay you down and when all else fails
I'll drive you like hammer on the bed of nails

First we're gonna kiss
Then we're gonna say
Dirty little words
Only lovers say
Rockin'thru the night
Rollin'on the floor
When they hear us screamin'
They'll be breakin'down the door
No one else could make you feel
Like I do, I do, I do
No one else can get as deep inside you
As I do, baby
Our love is a bed of nails
Love hurts good on a bed of nails
I'll lay you down and when all else fails
I'll drive you like hammer on the bed of nails

Bed of nails, Bed of nails
I'll drive you like hammer on the bed of nails
Ow, ow, ow, ow, ow
Gonna drive you like hammer
Baby, put me in your slammer, oh yeah

No one else could make you feel
Like I do, I do, I do
No one else gets that deep inside you
As I do, baby
Our love is a bed of nails
Love hurts good on a bed of nails
I'll lay you down and when all else fails
I'll drive you like hammer on the bed of nails

Bed of nails, get on my bed of nails
I'll drive you like hammer on the bed of nails
Ow, ow, ow, ow, ow
Gonna drive you like hammer
Baby, put me in your slammer, oh yeah
I'll drive you like hammer on the bed of nails







Yeah, we're gonna fight
We do it every night
Baby, when you scratch
You know I'm gonna bite
You can make me die
I can make you cry
Opposites attract
That's the reason why
No one else could make you feel
Like I do, I do, I do
No one else gets that deep inside you
As I do, baby
Our love is a bed of nails
Love hurts good on a bed of nails
I'll lay you down and when all else fails
I'll drive you like hammer on the bed of nails
First we're gonna kiss
Then we're gonna say
Dirty little words
Only lovers say
Rockin'thru the night
Rollin'on the floor
When they hear us screamin'
They'll be breakin'down the door
No one else could make you feel
Like I do, I do, I do
No one else gets that deep inside you
As I do, baby
Our love is a bed of nails
Love hurts good on a bed of nails
I'll lay you down and when all else fails
I'll drive you like hammer on the bed of nails
Bed of nails, Bed of nails
I'll drive you like hammer on the bed of nails
Ow, ow, ow, ow, ow
Gonna drive you like hammer
Baby, put me in your slammer, oh yeah
No one else could make you feel
Like I do, I do, I do
No one else gets that deep inside you
As I do, baby
Our love is a bed of nails
Love hurts good on a bed of nails
I'll lay you down and when all else fails
I'll drive you like hammer on the bed of nails
Bed of nails, get on my bed of nails
I'll drive you like hammer on the bed of nails
Ow, ow, ow, ow, ow
Gonna drive you like hammer
Baby, put me in your slammer, oh yeah
I'll drive you like hammer on the bed of nails

2009. november 19., csütörtök

Isten vagy, ha boldogságot teremtesz

Ok, kicsit pátoszos ez a mondat, de az adott környezetben nekem teljesen ott van.
Érdekes ismét és ismét szembesülni azzal, hogy anno mennyire fanatikusan és hihetetlen szenvedéllyel szerettem az Eddát. Az egész szobám, a ruházatom is hordozta ezt a szenvedélyem, sok-sok ismerős, barát el volt ámulva pl. azon, hogy a szobám plafonjára felfestettem az anno akkoriban jellegzetes fekete-sárga Edda feliratot. Mondjuk anyukám nem nagyon volt oda érte...valami "jesszusatyaúristenazégbe" lehetett az ami kiszakadhatott belőle, miután belépett az amúgy kamaszkori kiváltságomnak köszönhető különszobámba :)

Szóval mivel ma már nem volt Sláger, és befelé is CD-t hallgattam, ismét felcsendült az új album... Tényleg jó, persze erősen lehet érezni a politikai felhangot egyes számokban, de ha ettől elvonatkoztatok, máris szebb az élet :)

Ez a két szám az album 11 és 12. dala és hihetetlenül szeretem őket.
Gondoltam, megosztom Veletek...





Nem keresem többet
az Igazságot...
csak leülök csendben,
halkan ülök és várok.

S ha eljön újra,
majd illendően köszöntöm,
s mint régi barátok
együtt ülünk a földön.

Tüzet gyújtunk,
hogy átmelegedjen a testünk,
a nevetéstől
megvidámodik a lelkünk.

És előkerül majd
a bor és a pogácsa,
és szívesen gondolunk
minden gyönyörű lányra.

És mindenre, amit
Isten adott a Földnek...
milyen egyszerű lenne,
ha mind megértenétek...

Hogy minden rajtad
múlik, Testvér és Rajtam,
hogy megfogjuk-e
egymás kezét a bajban.

Hogy elhisszük-e újra
az isteni tervet,
hogy Isten vagy,
ha boldogságot teremtesz.

Hogy Isten vagy,
mert Isten is úgy akarja,
hát erre igyunk
Áldomást a borban.

Ezért hát...
Nem keresem többet
az Igazságot,
ha kell, majd Veletek megtalálom,
ha kellünk neki,
majd Ő talál meg Minket,
de addig magamban
hallgatom a csendet.





Simogat a szél,
Simogat az éjjel,
Megérint a múltunk
Az Ősök erejével.

Simogat és suttog
És lassan megértem:
Már nem vagyok egyedül,
Hisz Te is velem érzel.

Mert elég volt már
A gonosz csatákból.
Eltűnt a szeretet,
Eltűnt a Világból.


Híd:
És sírnak a fák...
Az emberekért sírnak.
Siratlak én is,
Siratlak holnap.

Ref.:
A fény és a szeretet
Járja a táncot,
A fény és a szeretet
Amire vágyom.

A fény és a szeretet
- közös a múltunk -
Még emlékszem,
Hogy kik is voltunk.


Segítek, ha félsz,
Elmondom a Titkot.
Az lesz a jövőnk,
Amire most gondolsz.

Nem engedem el
A kezed soha többé,
Ott leszek Veled
Minden nehéz percnél.


Híd:
Már nem sírnak a fák
Bíznak szép szavunkban.
Boldog szép jövőt ad
Majd az Isten holnap.


Ref.:
A fény és a szeretet
Járja a táncot,
A fény és a szeretet
Amire vágyom.

A fény és a szeretet
- közös a múltunk -
Még emlékszem,
Hogy kik is voltunk.