Őszi tájkép

Kicsit esős mostanság az idő, nemde?
Elveszettnek látszanak a szép gondolatok is ilyenkor, ahogy a szürke, hideg vízfátylon keresztül áttetszik a világ...
Veszettül rohan néha az idő...

titkos üzenet....

Mennyire érdekes és meglepő dolog tud lenni, hogy milyen finoman és művészien tudnak apró üzenetet átadni egyesek. Mint Ákos az "Új világ"-ban.
Irigylem Ákost ezért.
Mindig is érdekes volt a haverok számára, hogy Edda mellett Bonanza is megfért a lelkemben és később Ákos is belopózott.

Amikor az ember verset olvasott az iskolában, a tanárok többsége azzal kezdi a vers után: "Mire gondolt a költő?"
Igazából nem biztos, hogy ez a legfontosabb dolog.
Hanem Benned mit vált ki.
A legszebb vers se mond semmit, ha nem vagy fogékony rá, ha nem is jut el hozzád.
De akár egy szóval is falakat dönthetsz, elnyerheted a másik szeretetét, ha akkor és úgy érint meg Téged, hogy könnyet csal a szemedbe.

Legyen mindenkinek olyan napja, adasson meg neki, hogy elérje az az egy szó, hogy elsöpörje a napi szürkeséget, melengesse meg a lelkét, és igen, csaljon könnyet a szemébe, hogy Szeretik...
Legyen az Barát, Szerető, Társ, Gyermek, Szülő... De legyen... Legalább egy olyan napot éljen meg mindenki, hogy az a boldogság költözzön a lelkébe, melyet egy életen át fel tud idézni és fel tudja melegíteni bús hangulata, elesettségének érzése közepette is. Hogy legyen legalább egy olyan nap rövid földi életünkben, ami valóban boldog...adjuk tovább, ne fukarkodjunk vele...s nem éltünk hiába...:)





Én szép Dórám, ne hagyj el Én élek, ne dobj el Dórám, ne hagyj el