2010. augusztus 29., vasárnap

Ballagó idő

Anno 1989 után megszaporodtak azon együttesek száma is, melyek sokkal nacionalistábban zengték fülünkbe az érzéseiket.
Amikor elnyomás van, akár politikailag, akár érzelmileg egy idő után egyre keményebb, egyre durvább reakciókat vált ki a hosszú kényszerhallgatás.
S ez a zenében is nagyon gyorsan utat talált magának.
A zene érzelem, az ember pedig erősen érzelmi lény (már aki persze:) )
Sokan hallottunk ekkoriban pl. az Egészséges Fejbőrről, a Magozott Cseresznyéről, különböző punk és szkinhed együttesekről, koncertekről, megmozdulásokról.
Az országban egyes helyeken nem volt egészséges sokat barnulni...s az OI kiáltás, a Martens bakancs, a bomberdzseki, kopasz fej, mind egy csapathoz láncolta a hasonló érzésű fiatalokat.
A fiatalság mindig is könnyen manipulálható. Vágyik (vágytunk) valamilyen közösséghez, kellettek a rokonlelkek, még akkor is, ha valljuk be, nem mindig értettünk egyet a szellemiséggel.

Sajnos nem nőttük ki még mindig a szélsőséges érzelmeket, még mind a mai napig vannak, akik tudják táplálni ezt a tüzet, s biztatják az embereket a "felkelésre", a "csapjunk oda" gondolatra sokaknak szorul ökölbe a keze.

Megjegyzem, nem értek egyet a szélsőséges megnyilvánulásokkal, egyik oldalról sem szeretem ezt. Csak sajnos sokkal inkább jellemzőbb a puha szélsőjobboldaliság, a "hunyjunk szemet felette" hozzáállás.

Viszont ha nem beszélünk róla, az még rosszabb. "Bűnösök közt cinkos aki néma" - mondja a szólás.

Jó lenne az emberek fejében rendet tenni, hogy értsék is mit mondanak, amikor a "vissza Magyarországot" skandálják...




A történelem kezdetétől jöttünk, évszázadokon át lassan mozogtunk.
Gyakran titkos életet élve, küzdve azért, hogy a gyülekezés idejét elérjük, míg végül csak páran maradtunk, akik a végsőkig harcoltunk.
Még soha, senki nem tudta, hogy te is közéjük tartozol.
Most már tudjuk, hogy miénk lesz a győzelem!!!!

Őseinknek véres kardja mutasd nekünk az utat!
Honfoglaló magyaroknak utódai hullanak.
Harcosaink kiűzték földünkről az idegent,
Dicső néped visszahív:
Újra zengi a neved!

Refrén:
Ó, Magyarország, mért nem süt már rád a Nap?
Ó, Magyarország, mért vagy boldogtalan?
Ó, Magyarország, ha te is érzed amit én,
Jó lenne már végre ha felébrednél!

Történelmünk kezdetétől nagyok voltunk s híresek,
Kalandozó hadjarátunktól Európa rettegett!
S nézd meg, hogy mivé lettünk, mit hoztak a századok:
Bosszúra csak bosszút
S hatalomra a lázadót.

Refrén:
Ó, Magyarország, mért nem süt már rád a Nap?
Ó, Magyarország, mért vagy boldogtalan?
Ó, Magyarország, ha te is érzed amit én,
Jó lenne már végre ha felébrednél!

Történelmünk kezdetétől nagyok voltunk s híresek,
Kalandozó hadjarátunktól Európa rettegett!
S nézd meg, hogy mivé lettünk, mit hoztak a századok:
Bosszúra csak bosszút
S hatalomra a lázadót.

Ó, Magyarország, mért nem süt már rád a Nap?
Ó, Magyarország, mért vagy boldogtalan?
Ó, Magyarország, ha te is érzed amit én,
Jó lenne már végre ha felébrednél!

1920. június 4-e: ezen a napon egy NEMZETET bénított meg a fájdalom:
Trianonban eltemtték a magyarság egyharmadát!
Azóta az idegenbe szakadt magyarok, mint kisebbség élnek a SAJÁT földjükön!!!!!

Ó, Magyarország, mért nem süt már rád a Nap?
Ó, Magyarország, mért vagy boldogtalan?
Ó, Magyarország, ha te is érzed amit én,
Jó lenne végre ha felébrednél!



Igazából ezzel azt az üzenetet akarom tovább adni, hogy nőjünk fel végre, hagyjunk már fel végre ezzel a gyerekes butaságokkal, magyarságtudatunk ne retorziókban és területi, történelmi revizóban merüljön ki...

2010. augusztus 17., kedd

Kard és kereszt, tűzzel-vassal


Bevallom nem rajongok a jelenlegi politikai vezető pártért. Papolnak nemzeti összefogásról, forradalomról, bár eközben sajnálatosan módon az ellenzékben lévő pártok is csupán spektálnak. Nem nagyon tehetnek mást az arányok miatt.
Na de félre ezzel, legyünk kicsit magyarok, s ne csak közelgő nemzeti ünnepünk miatt.
Amikor az István a király rockoperát megalkották, eléggé érdekes politikai és vallási környezetben éltünk.
Olyan szó, hogy Isten nem illet a kommunista szemléletű országokba, s mégis valahogy ezernyi ember tette magáévá ezeket a dalokat. Igaz, nem a szentségekről, nem a mindennapi vallásról szól a történet, hanem azt a mostanra kissé divattá vált honfoglalást, s István király örökségét, melyek emlegetése is sokkal inkább a jobboldal kedvence. :)

Mindenesetre ha csak a zenét nézzük, s most már igyekszem csak ezzel foglalkozni, az István a király, a magyar rockoperák belépője, számomra ma is a legnagyobb, legsikeresebb. (A Veled uram-ot személyesen is láttam, illetve az Attila-t anno tv-ben, de egyik sem nyűgözött le annyira, mint ez)

Anno minden tavasszal végighallgattam a kazettát, s bizony a beillesztett számokat én is énekeltem (na jó, üvöltöttem) a szobában :)



2010. augusztus 7., szombat

Régi, régi, régi évek

Tudod, én is voltam 18 éves, én is éreztem azt az őrjítő ritmust, melyet az igazán fiatalon dübörgő szív diktál...
Én is voltam reménytelenül, vagy boldogan bohó szerelmes...
S mit nem adnék néha, ha szembe tudnék nézni régi önmagammal, s magam elé állhatnék mostani eszemmel... "ezt tedd", hogy jól csináld, legalábbis jobban.
Hogy nem akartam elhinni, hogy most jó, most szép az élet.
Annyira fel akartam nőni...

Most ismét ez a fiatal szív dobog bennem, s felidézem a múltam.
Néha talán többet is, mint kellene.

De ha nem lenne múltam nem tudnék meríteni belőle.
Mert tudod, nekem is van múltam, s bízom benne, hogy van jövőm is. :)

Szomorkás boldogságot sugároz a Pál Utcai Fiúk zenéje...kb. 20 éves számok ezek többnyire... hajnalig tartó bulikon kért számok...főleg a lányok kedvelték :)
Én meg mindig is kedveltem a lányokat :) Fura dolog ez, tudom ebben a kibaszott liberális világban :)





A fiúk a lányokkal táncolnak reggelig
Gyerünk, kedves, mutassuk meg nekik!
A világ a szolgám, az én szívem szabad
Gyerünk, kedves, most mutasd meg magad!

Hány évig tart még a nyár?
A szívünkben örökké talán!
Hány évig tart még a csók
Az arcunkon, ami sohase volt?

Mutasd meg nekik, hogy mi az az élet
Veled táncolni sohasem félek!
Szorítsd a testem, ha érzem, hogy fáj...
Királynõ vagy, de én a Király!

Hány évig tart még a nyár?
Nem volt, nem lesz soha talán!
Hány éjjel áll még a bál?
Amíg az élet majd idetalál!

Mutasd meg nekik...
Hány évig tart még...






1. Nagyon szép, a haja lobog,
Végigtáncol az utcákon,
Sötét ruhája ráncai között
Senki nem látta, mikor átgázolt
A szívemen, mint egy hadsereg,
Keményen, ritmusra lépkedett.

R. És közben úgy csinált, mintha nem tudná,
Hogy legalább száz éve várok rá,
És közben úgy csinált, mintha nem tudná,
Hogy legalább száz éve várok rá,
És közben úgy csinált, mintha nem tudná,
Hogy szeretem,
És közben úgy csinált, mintha nem lenne jó velem.

2. Nagyon szép, a haja lobog,
Már messziről látom,
Sötét ruhában, átbújik a kerítésen, ahol várom.
Oly régóta, mint egy kisgyerek,
Kinek nem mondták meg, hogy nem lehet,

R.

3. Kevés a fény és hangos a zene,
Ülünk a sarki bárban,
És nem tudom, hogy miért nem vele vagyok,
Mikor úgy érzem, rögtön szétszakadok.
Ott legbelül egy villanás,
És rohanok, nem kell már senki más.






Él a tűz, csukott szemmel is látom
Mit jelent, a zászlónk lobog odafent
Szemtől szembe, szembe fúj a szél
Hallom a hangját, hozzám beszél
Éjjel megküzdök még a nappal
Változásokat hoz majd a hajnal ránk

Új a hús és friss a vér
Mégis minden, minden a régi, a régi még
Az eszme marad csak az arcok mások
A forradalomból viccet csináltok
Ha semmi se szent és semmi se számít
Miért hazudnék bármit?

Régi, régi, régi évek
Csak az álmok színesek, szépek
Régi, régi, régi színek
Ha mást az agynak, mást a szívnek
Régi hősök és régi sztárok
Régi, régi, régi lányok
Csak az álmom ugyanaz, amiben én voltam...
http://www.free-lyrics.org

Mint a nyár, régi filmeken
Bolond, bolond világ, semmit nem jelent nekem
Csak a szívem küldi a jeleket odabenn

Régi, régi, régi képek
Színes álmok, fekete évek
Régi, régi, régi színek
Ha mást az agynak, mást a szívnek
Régi, régi, régi lányok
A régi hősök, a régi sztárok
Csak az álmom ugyanaz,
Amiben én voltam...

De vége már. Mindenki érzi, hogy vége már
Mindenki érzi, de senki nem érti
Hogy milyen kár, milyen kár, hogy vége már
A Tűznek, a Szélnek, az égnek
Annak a gyönyörű, igazi évnek

Régi, régi, régi évek
Csak az álmok színesek, szépek
Régi, régi, régi képek
Ha mást az agynak, mást a szívnek
Régi hősök és régi sztárok
A régi, régi, régi lányok
De az álmom ugyanaz
Amiben én voltam





Közel az éjfél
Veszélyes zónához értél
A csengő felsikít
A repülő elrepít
Mint az álom
Nehezen érkezel
S ha jön a reggel
Tudom menni kell
Te se létezel

Csak egy éjszakát,
csak egy éjszakát,
Amíg a hadsereg menetel
a szívemen át
Keményen csattan a lábuk
a testemen
Ahogy a szerelem átvonul
a szereteten.

És a tenyered befogja
a szemeimet
De én a szívemmel látom
az igazi neved
Itt az Élet határán,
a másik oldalon
Enyém a Világ de
Tiéd a Hatalom.

Nézd, ma tiszta az ég
Isten ma rád néz fentről
Hogy lássa, élsz e még
Hogy bírod e még?

Az a nap még sajnos messze van
Mikor hátradőlhetek boldogan
Hideg napok jönnek
Szemedre fagynak a könnyek

Kemény kegyetlen lesz a tél
és lesz majd, akinek véget ér
De neked élni kell, élni kell
A szabadságot sohasem érheted el

2010. május 8., szombat

I dreamed a dream

Volt egy álmom...

Megy az ötödik Megasztár válogatás... s bevallom, szörnyűnek tartom. Csak hallgatom, mert sokkal többet jelent a hallani való, mint amit a látvány nyújtani tud ilyenkor (nem élvezem, hogy manapság csak csöcsös csajokkal lehet eladni zenét az MTV-n, VIVA-n)
A az egyik nő azt mondta magáról, hogy leginkább Susan Boyle-hoz hasonlítaná magát...
Nem kellett megjegyeznem a nevét, mert közelébe sem ért az említett hölgy énektudásához.

S nem tudtam nem meghallgatni a youtube-on Susan Boyle-t ismét, amit a tavalyi Britain's Got Talent-en előadott. (letiltott beágyazás miatt csak linket tudok most csak beszúrni: http://www.youtube.com/watch?v=RxPZh4AnWyk)

Számomra az a nő csodálatos, mert hihetetlenül tehetséges, hihetetlenül hitt magában, s hihetetlen, hogy mennyire nem zavarta az a hitetlenség, amit pl. a versenyen kaphatott, mielőtt megismerték. Persze, sokunkban megvan ez az önbizalom, de valljuk be, néha alaptalanul. Csodálni tudom ezt a nőt, mert olyat tud adni, ami megsimogatja az ember lelkét...kell ez nekünk, a mindennapok szorító versengése közepette, kicsit elfelejteni a gondjainkat...

Volt egy álmom... sokunknak vannak, voltak álmai. S ha ismerjük a Maslow-piramist az álmok mindenkinek mást jelent, attól függően, hogy épp hol is áll ezen a piramison. Annyira szomorú, amikor egyes álmaink füstbe mennek, néhol külső okok miatt, de többnyire magunk vagyunk álmaink legnagyobb eltiprói... képesek vagyunk lemondani álmainkról, megalkudni és elsüllyeszteni lelkünk mélységeibe...

Susan Boyle lehet egy példakép is, hogy álmainkat érdemes megálmodni, megvalósítani, s ha azok érdemesek a jóra, azért érdemes küzdeni. Kicsit idillikus vágyálom ez persze egy harminchat éves embertől, de ha szembenézek a bennem élő kisfiúval, aki tele volt álmokkal, vágyakkal... néha sírva tekintek idősebb önmagamra...



Want to spread my wings and fly
Away into the sky
How I dream to be so free
No more sadness no more pain
No more anger no more hate
How I dream to have those wings and fly into the sky

If now, I could grant my wish
I'd wish to have those wings
Those wings just like the birds
That fly up in the air

So high up in the air
With feathers bright and fair
No wealth nor power can make
My heart filled with such joy

Want to spread my wings and fly
Away into the sky
How I dream to be so free
No more sadness no more pain
No more anger no more hate
How I dream to have those wings and fly into the sky

Want to spread my wings and fly
Away into the sky
How I dream to be so free
No more sadness no more pain
No more anger no more hate
How I dream to have those wings and fly into the sky
I'd fly
with those wings...


S tisztában vagyok azzal, hogy már létező dalokat dolgoztak fel az ő számára, a tavaly megjelent lemezén, mint pl. a "The End of The World" című is (a Youtube-on meg is található, 1965-ös!!!), de semennyire sem csökkenti számomra azt az értéket, melyet ez a nő adni tud a hangjával.






Why does the sun go on shining?
Why does the sea rush to the shore?
Don't they know it's the end of the world
'Cause you don't love me anymore?

Why do the birds go on singing?
Why do the stars glow above?
Don't they know it's the end of the world?
It ended when I lost your love

I wake up in the morning and I wonder
Why everything's the same as it was
I can't understand, no I can't understand
How life goes on the way it does

Why does my heart go on beating?
Why do these eyes of mine cry?
Don't they know it's the end of the world?
It ended when you said goodbye

Don't they know it's the end of the world?
It ended when you said goodbye

2010. május 2., vasárnap

Üdv a dzsungelben

Na nem kell azonnal valami rejtett szexualitást sejteni ebben a mondatban, csupán egy régebbi GNR számot idézek fel.
GNR. Mennyire jellemző zene volt ez anno a '90-es évek elején, amikor még tinédzserként rajongtunk minden vadabb dologért.
Azok az áthülyült bulik, a bulik, melyek sok szülő idegeit borzolta fel (akkor fel nem fogtuk, miért paráznak ezen ennyit az öregek :D )
Nekünk is csupán annyi kellett, hogy hagyjanak minket kicsit élni, kicsit kiszakadni a számunkra hétköznapinak s unalmasnak számító iskolából.
Érdekes, de speciel én a tipikusan jó tanulók közé tartoztam, de volt olyan időszakom, amikor belőlem is előtört a lázadó. Kicsit ellenkeztem, kicsit elegem volt, kicsit más akartam lenni.
Nem, nem ittam, nem drogoztam, csak a zene. Csak a zene és persze a néha szakadt, rocker stílusú öltözködés. Néha bakancs.
Mondjuk eléggé hamar rádöbbentem, egy Edda-tábor alkalmával, hogy az elegánsabb srácokat jobban kedvelték a csajok (még a szakadtabbak is :) )
S lassacskán felváltotta a pólót az ing, a szakadt nadrágot egyszerű, normális viselet.

Na de vissza a dzsungelhez :)
Huhh, nem tudom, de megint másra gondolok... :D Na igen, tavasz van.

Kell néha egy kis "kiszakadás", egy kis őrültség, nem jó, ha az ember mindig "szolíd". Igenis ki kell néha szakadni a hétköznapokból. Mert megőrülünk.... :)

Szóljon a rock!

S megjegyzem, jó minőségű GNR videók találhatók most ezen a csatornán:
GunsNRosesVEVO




Welcome to the jungle
We got fun 'n' games
We got everything you want
Honey we know the names
We are the people that can find
Whatever you may need
If you got the money honey
We got your disease


Chorus:


In the jungle
Welcome to the jungle
Watch it bring you to your shun n,n,n,n,,n,n,,n,n,n,,n,n,,n knees, knees
I wanna watch you bleed


Welcome to the jungle
We take it day by day
If you want it you're gonna bleed
But it's the price you pay
And you're a very sexy girl
That's very hard to please
You can taste the bright lights
But you won't get them for free
In the jungle
Welcome to the jungle
Feel my, my, my serpentine
I, I wanna hear you scream


Welcome to the jungle
It gets worse here everyday
Ya learn ta live like an animal
In the jungle where we play
If you got a hunger for what you see
You'll take it eventually
You can have anything you want
But you better not take it from me


Chorus


And when you're high you never
Ever want to come down, so down, so down, so down YEAH!


You know where you are
You're in the jungle baby
You're gonna die
In the jungle
Welcome to the jungle
Watch it bring you to your shu n,n,n,,n,n,,n,n,n,,n,n,,n,n,,n knees, knees
In the jungle
Welcome to the jungle
Feel my, my, my serpentine
In the jungle
Welcome to the jungle
Watch it bring you to your shun n,n,n,n,,n,n,,n,n,,n,n,,n.n, knees, knees
In the jungle
Welcome to the jungle
Watch it bring you to your
It's gonna bring you down!
Ha!

2010. március 16., kedd

Szép nyári nap

Tegnap, március 15-én volt alkalmam megnézni a Budapesti Operettszínházban a Szép Nyári nap című musicalt, mely a Neoton Família slágereire épül.
Tudom, sokan kicsit meglepődnek, meglepődhetnek ezen, hogy én mit élvezek a Neoton-on.
Pedig el kell ismernem, arányaiban mérve nagyon sok Neoton számot ismerek. Persze, hiszen gyermekkorom egyik meghatározó popegyüttese volt, talán nem túlzás, hogy a magyar ABBA nevet is néha rájuk ragasztották.
De vissza az előadásra.
Visszarepültünk valamikor az 1970-es évek időszakára, építőtáborokkal, vonaton zötykölődő, izgatott fiatalokkal.
A tábor jellegzetes 'szocista' jellegű, rengeteg paradicsommal s persze emellett az örök téma a szerelem, mely egy "renitens" fiatal srác Varga Péter (Szabó Dávid) (akinek az apja '56-ban disszidált)
és az orosztanárnő eminens lánya, Juli (Vágó Zsuzsi) között szövődik. Na nem mesélek el mindent persze. :)
Rengeteg ismerős Neoton szám fonja át az előadást, kicsit visszarepültünk a fiatal / gyermekkorba és jól esett elengedni magunkat, sőt együtt énekelni a színészekkel.












2010. március 13., szombat

Vadnak születtünk...

Úgy érzem, néha a múltban élek.
A zenét tekintve szinte biztos.
Számomra hihetetlen sokat jelentenek azok a számok, dalok, amiket tizenéves fejjel hallgattam, akarva-akaratlanul.
Volt az rock, pop, metál, dallamos melódiák... mind-mind valamit eszembe juttatnak.

Érdekes volt pl. azokon az Edda koncerteken, a zenekarra várakozva más együttesek, borzongatóan izgalmas ütemeit felismerni. Metallica, Megadeth...

S így jutottam el ismét egy kis zenekereséshez a youtube-on.
Az anno sikeres zenekarok manapság is koncerteznek, a srácok ma már meglett férfiak, s bizony még ma is ezreket mozgatnak meg a régi dallamok.




You take a mortal man,
And put him in main control
Watch him become a god,
Watch peoples heads a'roll
A'roll...
Aroll

Chorus
Just like the Pied Piper
Led rats through the streets
We dance like marionettes,
Swaying to the Symphony...
Of Destruction

Acting like a robot,
Its metal brain corrodes
You try to take its pulse,
Before the head explodes
Explodes...

Chorusx2
Solo - Marty

The earth starts to rumble
World powers fall
A'warring for the heavens,
A peaceful man stands tall
Tall...





Say your prayers little one
Don`t forget my son
To include everyone
I tuck you in
walk within
Keep you free from sin
'til the sandman he comes


Sleep with one eye open
Gripping your pillow tight

Exit light
Enter night
Take my hand
We're off to never never-land

Something's wrong, shut the light
Heavy thoughts tonight
And they aren't of Snow White
Dreams of war
Dreams of liars
Dreams of dragons fire
And of things that will bite, yeah

Sleep with one eye open
Gripping your pillow tight

Exit light
Enter night
take my hand
We're off to never never-land

(whisper)
Now I lay me down to sleep (x2)
Pray the lord my soul to keep (x2)
If I die before I wake (x2)
Pray the lord my soul to take (x2)

Hush little baby don't say a word
And never mind that noise you heard
It's just the beasts under your bed
In your closet and in your head

Exit light
Enter night
Grain of sand

Exit light
Enter Night
Take my hand!
We're off to never never-land

Yeah, ha ha ha

Boom

Yeah, yeah
oh, whoa

We're off to never never-land

Take my hand
We're off to never never-land
Take my hand
We're off to never never-land

We're off to never never-land





I am a man who walks alone
And when I'm walking a dark road
At night or strolling through the park

When the light begins to change
I sometimes feel a little strange
A little anxious when it's dark

Fear of the dark, fear of the dark
I have constant fear that something's always near
Fear of the dark, fear of the dark
I have a phobia that someone's always there

Have you run your fingers down the wall
And have you felt your neck skin crawl
When you're searching for the light?
Sometimes when you're scared to take a look
At the corner of the room
You've sensed that something's watching you

Have you ever been alone at night
Thought you heard footsteps behind
And turned around and no-one's there?
And as you quicken up your pace
You find it hard to look again
Because you're sure there's someone there

Watching horror films the night before
Debating witches and folklore
The unknown troubles on your mind
Maybe your mind is playing tricks
You sense, and suddenly eyes fix on dancing shadows from behind

Fear of the dark, fear of the dark
I have constant fear that something's always near
Fear of the dark, fear of the dark
I have a phobia that someone's always there

When I'm walking a dark road
I am am man who walks alone...


S egy kis magyar rock, melynek talán legfényesebb csillaga anno a Pokolgép volt.




Százszor mondták nekem, nem lesz ez így jó
Ha felmegy az apámban a cukor, jobb is ha elhúzok
Mindig csak baj van velem

Állok a Metró előtt, a falat támasztom
Felszáll a Metróra a tömeg, az arcomba bámul,
És ettől rosszul vagyok

REFRÉN:
Tudom a helyem, bár sohasem tudom, hogy hol vagyok
Tudom a helyem, mindhlálig Rock and Roll
Mindhalálig Rock and Roll
Mindhalálig Rock and Roll


Százszor mondta az apám, nem lesz ez így jó
Mérnök már sohasem leszek, jó nekem a Rock and Roll
Ne szórakozzon velem







Vadnak születtünk, az utca nevelt,
Senki nem vigyázott ránk!
A beton házak között nem várnak csodák,
Így lettünk mi megátkozott nemzedék!
Soha nem láthattál könnyet a szemünkben,
Ha volt is, észre sem vetted.
Ha féltünk, egymástól vártunk bíztatást,
Így lettünk mi megátkozott nemzedék!
Vadnak születtünk, az utca nevelt,
Senki nem vigyázott ránk!
A beton házak között nem várnak csodák,
Így lettünk mi megátkozott nemzedék!
Ítélet helyett! Én nem vádolok senkit,
Nem is kérhetem, hogy szeressetek.
Ítélet helyett! Nézz önmagadba,
Téged az sem érdekel, hogy mi van velem!
Ítélet helyett! Nemzedékemért
Csak annyit kérhetek, hogy szeressétek a gyerekeket!...

Így lettünk mi, egy megátkozott nemzedék!
Így lettünk mi, egy megátkozott nemzedék!