Vannak pillanatok, amikor egy érzést leginkább csak zenével adhatsz át, akkor felesleges a szavakat pazarolni.
Amikor ugyanezt videóval is megteheted, ragadd meg az alkalmat...
Bevallom nem rajongok a jelenlegi politikai vezető pártért. Papolnak nemzeti összefogásról, forradalomról, bár eközben sajnálatosan módon az ellenzékben lévő pártok is csupán spektálnak. Nem nagyon tehetnek mást az arányok miatt. Na de félre ezzel, legyünk kicsit magyarok, s ne csak közelgő nemzeti ünnepünk miatt. Amikor az István a király rockoperát megalkották, eléggé érdekes politikai és vallási környezetben éltünk. Olyan szó, hogy Isten nem illet a kommunista szemléletű országokba, s mégis valahogy ezernyi ember tette magáévá ezeket a dalokat. Igaz, nem a szentségekről, nem a mindennapi vallásról szól a történet, hanem azt a mostanra kissé divattá vált honfoglalást, s István király örökségét, melyek emlegetése is sokkal inkább a jobboldal kedvence. :)
Mindenesetre ha csak a zenét nézzük, s most már igyekszem csak ezzel foglalkozni, az István a király, a magyar rockoperák belépője, számomra ma is a legnagyobb, legsikeresebb. (A Veled uram-ot személyesen is láttam, illetve az Attila-t anno tv-ben, de egyik sem nyűgözött le annyira, mint ez)
Anno minden tavasszal végighallgattam a kazettát, s bizony a beillesztett számokat én is énekeltem (na jó, üvöltöttem) a szobában :)
Tudod, én is voltam 18 éves, én is éreztem azt az őrjítő ritmust, melyet az igazán fiatalon dübörgő szív diktál... Én is voltam reménytelenül, vagy boldogan bohó szerelmes... S mit nem adnék néha, ha szembe tudnék nézni régi önmagammal, s magam elé állhatnék mostani eszemmel... "ezt tedd", hogy jól csináld, legalábbis jobban. Hogy nem akartam elhinni, hogy most jó, most szép az élet. Annyira fel akartam nőni...
Most ismét ez a fiatal szív dobog bennem, s felidézem a múltam. Néha talán többet is, mint kellene.
De ha nem lenne múltam nem tudnék meríteni belőle. Mert tudod, nekem is van múltam, s bízom benne, hogy van jövőm is. :)
Szomorkás boldogságot sugároz a Pál Utcai Fiúk zenéje...kb. 20 éves számok ezek többnyire... hajnalig tartó bulikon kért számok...főleg a lányok kedvelték :) Én meg mindig is kedveltem a lányokat :) Fura dolog ez, tudom ebben a kibaszott liberális világban :)
A fiúk a lányokkal táncolnak reggelig Gyerünk, kedves, mutassuk meg nekik! A világ a szolgám, az én szívem szabad Gyerünk, kedves, most mutasd meg magad!
Hány évig tart még a nyár? A szívünkben örökké talán! Hány évig tart még a csók Az arcunkon, ami sohase volt?
Mutasd meg nekik, hogy mi az az élet Veled táncolni sohasem félek! Szorítsd a testem, ha érzem, hogy fáj... Királynõ vagy, de én a Király!
Hány évig tart még a nyár? Nem volt, nem lesz soha talán! Hány éjjel áll még a bál? Amíg az élet majd idetalál!
Mutasd meg nekik... Hány évig tart még...
1. Nagyon szép, a haja lobog, Végigtáncol az utcákon, Sötét ruhája ráncai között Senki nem látta, mikor átgázolt A szívemen, mint egy hadsereg, Keményen, ritmusra lépkedett.
R. És közben úgy csinált, mintha nem tudná, Hogy legalább száz éve várok rá, És közben úgy csinált, mintha nem tudná, Hogy legalább száz éve várok rá, És közben úgy csinált, mintha nem tudná, Hogy szeretem, És közben úgy csinált, mintha nem lenne jó velem.
2. Nagyon szép, a haja lobog, Már messziről látom, Sötét ruhában, átbújik a kerítésen, ahol várom. Oly régóta, mint egy kisgyerek, Kinek nem mondták meg, hogy nem lehet,
R.
3. Kevés a fény és hangos a zene, Ülünk a sarki bárban, És nem tudom, hogy miért nem vele vagyok, Mikor úgy érzem, rögtön szétszakadok. Ott legbelül egy villanás, És rohanok, nem kell már senki más.
Él a tűz, csukott szemmel is látom Mit jelent, a zászlónk lobog odafent Szemtől szembe, szembe fúj a szél Hallom a hangját, hozzám beszél Éjjel megküzdök még a nappal Változásokat hoz majd a hajnal ránk
Új a hús és friss a vér Mégis minden, minden a régi, a régi még Az eszme marad csak az arcok mások A forradalomból viccet csináltok Ha semmi se szent és semmi se számít Miért hazudnék bármit?
Régi, régi, régi évek Csak az álmok színesek, szépek Régi, régi, régi színek Ha mást az agynak, mást a szívnek Régi hősök és régi sztárok Régi, régi, régi lányok Csak az álmom ugyanaz, amiben én voltam... http://www.free-lyrics.org
Mint a nyár, régi filmeken Bolond, bolond világ, semmit nem jelent nekem Csak a szívem küldi a jeleket odabenn
Régi, régi, régi képek Színes álmok, fekete évek Régi, régi, régi színek Ha mást az agynak, mást a szívnek Régi, régi, régi lányok A régi hősök, a régi sztárok Csak az álmom ugyanaz, Amiben én voltam...
De vége már. Mindenki érzi, hogy vége már Mindenki érzi, de senki nem érti Hogy milyen kár, milyen kár, hogy vége már A Tűznek, a Szélnek, az égnek Annak a gyönyörű, igazi évnek
Régi, régi, régi évek Csak az álmok színesek, szépek Régi, régi, régi képek Ha mást az agynak, mást a szívnek Régi hősök és régi sztárok A régi, régi, régi lányok De az álmom ugyanaz Amiben én voltam
Közel az éjfél Veszélyes zónához értél A csengő felsikít A repülő elrepít Mint az álom Nehezen érkezel S ha jön a reggel Tudom menni kell Te se létezel
Csak egy éjszakát, csak egy éjszakát, Amíg a hadsereg menetel a szívemen át Keményen csattan a lábuk a testemen Ahogy a szerelem átvonul a szereteten.
És a tenyered befogja a szemeimet De én a szívemmel látom az igazi neved Itt az Élet határán, a másik oldalon Enyém a Világ de Tiéd a Hatalom.
Nézd, ma tiszta az ég Isten ma rád néz fentről Hogy lássa, élsz e még Hogy bírod e még?
Az a nap még sajnos messze van Mikor hátradőlhetek boldogan Hideg napok jönnek Szemedre fagynak a könnyek
Kemény kegyetlen lesz a tél és lesz majd, akinek véget ér De neked élni kell, élni kell A szabadságot sohasem érheted el
Megy az ötödik Megasztár válogatás... s bevallom, szörnyűnek tartom. Csak hallgatom, mert sokkal többet jelent a hallani való, mint amit a látvány nyújtani tud ilyenkor (nem élvezem, hogy manapság csak csöcsös csajokkal lehet eladni zenét az MTV-n, VIVA-n) A az egyik nő azt mondta magáról, hogy leginkább Susan Boyle-hoz hasonlítaná magát... Nem kellett megjegyeznem a nevét, mert közelébe sem ért az említett hölgy énektudásához.
S nem tudtam nem meghallgatni a youtube-on Susan Boyle-t ismét, amit a tavalyi Britain's Got Talent-en előadott. (letiltott beágyazás miatt csak linket tudok most csak beszúrni: http://www.youtube.com/watch?v=RxPZh4AnWyk)
Számomra az a nő csodálatos, mert hihetetlenül tehetséges, hihetetlenül hitt magában, s hihetetlen, hogy mennyire nem zavarta az a hitetlenség, amit pl. a versenyen kaphatott, mielőtt megismerték. Persze, sokunkban megvan ez az önbizalom, de valljuk be, néha alaptalanul. Csodálni tudom ezt a nőt, mert olyat tud adni, ami megsimogatja az ember lelkét...kell ez nekünk, a mindennapok szorító versengése közepette, kicsit elfelejteni a gondjainkat...
Volt egy álmom... sokunknak vannak, voltak álmai. S ha ismerjük a Maslow-piramist az álmok mindenkinek mást jelent, attól függően, hogy épp hol is áll ezen a piramison. Annyira szomorú, amikor egyes álmaink füstbe mennek, néhol külső okok miatt, de többnyire magunk vagyunk álmaink legnagyobb eltiprói... képesek vagyunk lemondani álmainkról, megalkudni és elsüllyeszteni lelkünk mélységeibe...
Susan Boyle lehet egy példakép is, hogy álmainkat érdemes megálmodni, megvalósítani, s ha azok érdemesek a jóra, azért érdemes küzdeni. Kicsit idillikus vágyálom ez persze egy harminchat éves embertől, de ha szembenézek a bennem élő kisfiúval, aki tele volt álmokkal, vágyakkal... néha sírva tekintek idősebb önmagamra...
Want to spread my wings and fly Away into the sky How I dream to be so free No more sadness no more pain No more anger no more hate How I dream to have those wings and fly into the sky
If now, I could grant my wish I'd wish to have those wings Those wings just like the birds That fly up in the air
So high up in the air With feathers bright and fair No wealth nor power can make My heart filled with such joy
Want to spread my wings and fly Away into the sky How I dream to be so free No more sadness no more pain No more anger no more hate How I dream to have those wings and fly into the sky
Want to spread my wings and fly Away into the sky How I dream to be so free No more sadness no more pain No more anger no more hate How I dream to have those wings and fly into the sky I'd fly with those wings...
S tisztában vagyok azzal, hogy már létező dalokat dolgoztak fel az ő számára, a tavaly megjelent lemezén, mint pl. a "The End of The World" című is (a Youtube-on meg is található, 1965-ös!!!), de semennyire sem csökkenti számomra azt az értéket, melyet ez a nő adni tud a hangjával.
Why does the sun go on shining? Why does the sea rush to the shore? Don't they know it's the end of the world 'Cause you don't love me anymore?
Why do the birds go on singing? Why do the stars glow above? Don't they know it's the end of the world? It ended when I lost your love
I wake up in the morning and I wonder Why everything's the same as it was I can't understand, no I can't understand How life goes on the way it does
Why does my heart go on beating? Why do these eyes of mine cry? Don't they know it's the end of the world? It ended when you said goodbye
Don't they know it's the end of the world? It ended when you said goodbye
Na nem kell azonnal valami rejtett szexualitást sejteni ebben a mondatban, csupán egy régebbi GNR számot idézek fel. GNR. Mennyire jellemző zene volt ez anno a '90-es évek elején, amikor még tinédzserként rajongtunk minden vadabb dologért. Azok az áthülyült bulik, a bulik, melyek sok szülő idegeit borzolta fel (akkor fel nem fogtuk, miért paráznak ezen ennyit az öregek :D ) Nekünk is csupán annyi kellett, hogy hagyjanak minket kicsit élni, kicsit kiszakadni a számunkra hétköznapinak s unalmasnak számító iskolából. Érdekes, de speciel én a tipikusan jó tanulók közé tartoztam, de volt olyan időszakom, amikor belőlem is előtört a lázadó. Kicsit ellenkeztem, kicsit elegem volt, kicsit más akartam lenni. Nem, nem ittam, nem drogoztam, csak a zene. Csak a zene és persze a néha szakadt, rocker stílusú öltözködés. Néha bakancs. Mondjuk eléggé hamar rádöbbentem, egy Edda-tábor alkalmával, hogy az elegánsabb srácokat jobban kedvelték a csajok (még a szakadtabbak is :) ) S lassacskán felváltotta a pólót az ing, a szakadt nadrágot egyszerű, normális viselet.
Na de vissza a dzsungelhez :) Huhh, nem tudom, de megint másra gondolok... :D Na igen, tavasz van.
Kell néha egy kis "kiszakadás", egy kis őrültség, nem jó, ha az ember mindig "szolíd". Igenis ki kell néha szakadni a hétköznapokból. Mert megőrülünk.... :)
Szóljon a rock!
S megjegyzem, jó minőségű GNR videók találhatók most ezen a csatornán: GunsNRosesVEVO
Welcome to the jungle We got fun 'n' games We got everything you want Honey we know the names We are the people that can find Whatever you may need If you got the money honey We got your disease
Chorus:
In the jungle Welcome to the jungle Watch it bring you to your shun n,n,n,n,,n,n,,n,n,n,,n,n,,n knees, knees I wanna watch you bleed
Welcome to the jungle We take it day by day If you want it you're gonna bleed But it's the price you pay And you're a very sexy girl That's very hard to please You can taste the bright lights But you won't get them for free In the jungle Welcome to the jungle Feel my, my, my serpentine I, I wanna hear you scream
Welcome to the jungle It gets worse here everyday Ya learn ta live like an animal In the jungle where we play If you got a hunger for what you see You'll take it eventually You can have anything you want But you better not take it from me
Chorus
And when you're high you never Ever want to come down, so down, so down, so down YEAH!
You know where you are You're in the jungle baby You're gonna die In the jungle Welcome to the jungle Watch it bring you to your shu n,n,n,,n,n,,n,n,n,,n,n,,n,n,,n knees, knees In the jungle Welcome to the jungle Feel my, my, my serpentine In the jungle Welcome to the jungle Watch it bring you to your shun n,n,n,n,,n,n,,n,n,,n,n,,n.n, knees, knees In the jungle Welcome to the jungle Watch it bring you to your It's gonna bring you down! Ha!
Tegnap, március 15-én volt alkalmam megnézni a Budapesti Operettszínházban a Szép Nyári nap című musicalt, mely a Neoton Família slágereire épül. Tudom, sokan kicsit meglepődnek, meglepődhetnek ezen, hogy én mit élvezek a Neoton-on. Pedig el kell ismernem, arányaiban mérve nagyon sok Neoton számot ismerek. Persze, hiszen gyermekkorom egyik meghatározó popegyüttese volt, talán nem túlzás, hogy a magyar ABBA nevet is néha rájuk ragasztották. De vissza az előadásra. Visszarepültünk valamikor az 1970-es évek időszakára, építőtáborokkal, vonaton zötykölődő, izgatott fiatalokkal. A tábor jellegzetes 'szocista' jellegű, rengeteg paradicsommal s persze emellett az örök téma a szerelem, mely egy "renitens" fiatal srác Varga Péter (Szabó Dávid) (akinek az apja '56-ban disszidált) és az orosztanárnő eminens lánya, Juli (Vágó Zsuzsi) között szövődik. Na nem mesélek el mindent persze. :) Rengeteg ismerős Neoton szám fonja át az előadást, kicsit visszarepültünk a fiatal / gyermekkorba és jól esett elengedni magunkat, sőt együtt énekelni a színészekkel.
Úgy érzem, néha a múltban élek. A zenét tekintve szinte biztos. Számomra hihetetlen sokat jelentenek azok a számok, dalok, amiket tizenéves fejjel hallgattam, akarva-akaratlanul. Volt az rock, pop, metál, dallamos melódiák... mind-mind valamit eszembe juttatnak.
Érdekes volt pl. azokon az Edda koncerteken, a zenekarra várakozva más együttesek, borzongatóan izgalmas ütemeit felismerni. Metallica, Megadeth...
S így jutottam el ismét egy kis zenekereséshez a youtube-on. Az anno sikeres zenekarok manapság is koncerteznek, a srácok ma már meglett férfiak, s bizony még ma is ezreket mozgatnak meg a régi dallamok.
You take a mortal man, And put him in main control Watch him become a god, Watch peoples heads a'roll A'roll... Aroll
Chorus Just like the Pied Piper Led rats through the streets We dance like marionettes, Swaying to the Symphony... Of Destruction
Acting like a robot, Its metal brain corrodes You try to take its pulse, Before the head explodes Explodes...
Chorusx2 Solo - Marty
The earth starts to rumble World powers fall A'warring for the heavens, A peaceful man stands tall Tall...
Say your prayers little one Don`t forget my son To include everyone I tuck you in walk within Keep you free from sin 'til the sandman he comes
Sleep with one eye open Gripping your pillow tight
Exit light Enter night Take my hand We're off to never never-land
Something's wrong, shut the light Heavy thoughts tonight And they aren't of Snow White Dreams of war Dreams of liars Dreams of dragons fire And of things that will bite, yeah
Sleep with one eye open Gripping your pillow tight
Exit light Enter night take my hand We're off to never never-land
(whisper) Now I lay me down to sleep (x2) Pray the lord my soul to keep (x2) If I die before I wake (x2) Pray the lord my soul to take (x2)
Hush little baby don't say a word And never mind that noise you heard It's just the beasts under your bed In your closet and in your head
Exit light Enter night Grain of sand
Exit light Enter Night Take my hand! We're off to never never-land
Yeah, ha ha ha
Boom
Yeah, yeah oh, whoa
We're off to never never-land
Take my hand We're off to never never-land Take my hand We're off to never never-land
We're off to never never-land
I am a man who walks alone And when I'm walking a dark road At night or strolling through the park
When the light begins to change I sometimes feel a little strange A little anxious when it's dark
Fear of the dark, fear of the dark I have constant fear that something's always near Fear of the dark, fear of the dark I have a phobia that someone's always there
Have you run your fingers down the wall And have you felt your neck skin crawl When you're searching for the light? Sometimes when you're scared to take a look At the corner of the room You've sensed that something's watching you
Have you ever been alone at night Thought you heard footsteps behind And turned around and no-one's there? And as you quicken up your pace You find it hard to look again Because you're sure there's someone there
Watching horror films the night before Debating witches and folklore The unknown troubles on your mind Maybe your mind is playing tricks You sense, and suddenly eyes fix on dancing shadows from behind
Fear of the dark, fear of the dark I have constant fear that something's always near Fear of the dark, fear of the dark I have a phobia that someone's always there
When I'm walking a dark road I am am man who walks alone...
S egy kis magyar rock, melynek talán legfényesebb csillaga anno a Pokolgép volt.
Százszor mondták nekem, nem lesz ez így jó Ha felmegy az apámban a cukor, jobb is ha elhúzok Mindig csak baj van velem
Állok a Metró előtt, a falat támasztom Felszáll a Metróra a tömeg, az arcomba bámul, És ettől rosszul vagyok
REFRÉN: Tudom a helyem, bár sohasem tudom, hogy hol vagyok Tudom a helyem, mindhlálig Rock and Roll Mindhalálig Rock and Roll Mindhalálig Rock and Roll
Százszor mondta az apám, nem lesz ez így jó Mérnök már sohasem leszek, jó nekem a Rock and Roll Ne szórakozzon velem
Vadnak születtünk, az utca nevelt, Senki nem vigyázott ránk! A beton házak között nem várnak csodák, Így lettünk mi megátkozott nemzedék! Soha nem láthattál könnyet a szemünkben, Ha volt is, észre sem vetted. Ha féltünk, egymástól vártunk bíztatást, Így lettünk mi megátkozott nemzedék! Vadnak születtünk, az utca nevelt, Senki nem vigyázott ránk! A beton házak között nem várnak csodák, Így lettünk mi megátkozott nemzedék! Ítélet helyett! Én nem vádolok senkit, Nem is kérhetem, hogy szeressetek. Ítélet helyett! Nézz önmagadba, Téged az sem érdekel, hogy mi van velem! Ítélet helyett! Nemzedékemért Csak annyit kérhetek, hogy szeressétek a gyerekeket!...
Így lettünk mi, egy megátkozott nemzedék! Így lettünk mi, egy megátkozott nemzedék!
Nagyon sok dolog van az életemben, mi boldogságot okozott eddig, s bennem él azóta is. Azt hiszem, természetes dolog, ha az ember megpróbálja keresni a boldogságot, mert az nem jár sajnos, azért meg kell küzdeni, meg kell küzdenünk.
Kamaszkorom óta sok-sok élményt köszönhetek ennek a zenének, a daloknak, melyek egy együttestől származnak: Edda. Sokszor és sokan kicikizték, sokszor volt kétséges, hogy mi is az adott csapat igazi irányzata. Mégis, sokan, sokszor találkoztunk koncerteken és tudtunk együtt örülni a zenének, egymásnak.
Mindenki életében vannak fordulópontok, kis állomások, melyeknél megpihen és visszatekint, megáll és elgondolkodik. Én is elértem ismét egy ilyenhez. Szentimentális és kicsit gyerekes gondolatok egy 36 éves felnőtt fejében, szívében. Elfelejtett dolgok, melyek vissza-visszatekintenek ilyen idősen is és mintha kis kamasz lennék, s sétálnék kéz a kézben egy lánnyal a sötét utcákon... Körbevesz a város elhaló zaja, hideg van, s egymás kezét fogva, apró kis puszikat váltogatva a hosszú, forró csókokig...eszembe jutnak dolgok...emlékek... Annyira egyedül tudunk lenni a fájdalmainkkal, az érzéseinkkel... a legnagyobb tömegben is magányosak... De ha ott van az a másik, akinek a kezét fogod, ujjaiddal végigcirógatod az övét...s érzed, nem vagy egyedül...van valaki, aki szeret, s lelked másik felét adja...
Néha sikerül, néha nem... Néha csak későn jövünk rá, ki is volt az, akinek a keze igazán passzolt a miénkbe... S néha tudnunk kell elengedni a másik kezét... Nem azért, mert már nem szeretjük...Nem. Hanem épp azért mert szeretjük... s a kötődéssel csak bántjuk, bántanánk...
Néha kicsit többet gondolkodunk, mint kellene, s ezzel meg tudjuk fojtani az érzelmeket... racionalizálunk, tervezünk, számítunk... S közben a másik csak vár...s reménykedik... De nem lehet örökké várni, nincs annyi időnk sajnos ezen a Földön... Hagyni kell esélyt persze, de ha az ember szeret valakit, akkor tudni kell elengedni is... még ha fáj is... mert olyan jól odapasszolt a keze a miénkbe...
"Együtt így jó, nincs is rá szó, nem lehet papírra írni, Egyszerűen érezni kell."
Ha majd eljön az az idő, melyben mindenki ott állhat, egyenlőként a "színpadon" s nyitott szívvel, lélekkel sírhatunk, zokoghatunk egymás vállán, akkor ott tudni fogjuk lehet, hogy akkor és ott, nem sikerült, de most együtt vagyunk. Életünkben kevésszer adatik meg az a boldogság, mely vidám és szomorú perceinket egybemosva elfelejtünk mindent, s igent mondunk egymás érzelmeinek...
