Érdekes ismét és ismét szembesülni azzal, hogy anno mennyire fanatikusan és hihetetlen szenvedéllyel szerettem az Eddát. Az egész szobám, a ruházatom is hordozta ezt a szenvedélyem, sok-sok ismerős, barát el volt ámulva pl. azon, hogy a szobám plafonjára felfestettem az anno akkoriban jellegzetes fekete-sárga Edda feliratot. Mondjuk anyukám nem nagyon volt oda érte...valami "jesszusatyaúristenazégbe" lehetett az ami kiszakadhatott belőle, miután belépett az amúgy kamaszkori kiváltságomnak köszönhető különszobámba :)
Szóval mivel ma már nem volt Sláger, és befelé is CD-t hallgattam, ismét felcsendült az új album... Tényleg jó, persze erősen lehet érezni a politikai felhangot egyes számokban, de ha ettől elvonatkoztatok, máris szebb az élet :)
Ez a két szám az album 11 és 12. dala és hihetetlenül szeretem őket.
Gondoltam, megosztom Veletek...
Nem keresem többet
az Igazságot...
csak leülök csendben,
halkan ülök és várok.
S ha eljön újra,
majd illendően köszöntöm,
s mint régi barátok
együtt ülünk a földön.
Tüzet gyújtunk,
hogy átmelegedjen a testünk,
a nevetéstől
megvidámodik a lelkünk.
És előkerül majd
a bor és a pogácsa,
és szívesen gondolunk
minden gyönyörű lányra.
És mindenre, amit
Isten adott a Földnek...
milyen egyszerű lenne,
ha mind megértenétek...
Hogy minden rajtad
múlik, Testvér és Rajtam,
hogy megfogjuk-e
egymás kezét a bajban.
Hogy elhisszük-e újra
az isteni tervet,
hogy Isten vagy,
ha boldogságot teremtesz.
Hogy Isten vagy,
mert Isten is úgy akarja,
hát erre igyunk
Áldomást a borban.
Ezért hát...
Nem keresem többet
az Igazságot,
ha kell, majd Veletek megtalálom,
ha kellünk neki,
majd Ő talál meg Minket,
de addig magamban
hallgatom a csendet.
Simogat a szél,
Simogat az éjjel,
Megérint a múltunk
Az Ősök erejével.
Simogat és suttog
És lassan megértem:
Már nem vagyok egyedül,
Hisz Te is velem érzel.
Mert elég volt már
A gonosz csatákból.
Eltűnt a szeretet,
Eltűnt a Világból.
Híd:
És sírnak a fák...
Az emberekért sírnak.
Siratlak én is,
Siratlak holnap.
Ref.:
A fény és a szeretet
Járja a táncot,
A fény és a szeretet
Amire vágyom.
A fény és a szeretet
- közös a múltunk -
Még emlékszem,
Hogy kik is voltunk.
Segítek, ha félsz,
Elmondom a Titkot.
Az lesz a jövőnk,
Amire most gondolsz.
Nem engedem el
A kezed soha többé,
Ott leszek Veled
Minden nehéz percnél.
Híd:
Már nem sírnak a fák
Bíznak szép szavunkban.
Boldog szép jövőt ad
Majd az Isten holnap.
Ref.:
A fény és a szeretet
Járja a táncot,
A fény és a szeretet
Amire vágyom.
A fény és a szeretet
- közös a múltunk -
Még emlékszem,
Hogy kik is voltunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése