Körülbelül 17-18 éve volt, amikor egy barátom adott egy másolt kazetta másolatának másolatát..vagy milyen copy is volt... :)
A szalagról egy hagyományos, bakelit lemezről szóló zene hangzott. Pattogott, ugrott és persze a minőség sem volt a legjobb.
Mindenestre éredekes és borzongató volt az Arany János Gimi bejárata mellett hallgatni a walkmanen ezt a zenét.
Dinamit.
A nyolcvanas évek egyik jellegzetes rockzenekara volt, melynek egyik kiemelkedően híres tagja Vikidál Gyula. Ismerhetjük őt a 2 forintos dalból (P. Mobil), illetve az István a király-ban is őt, Koppányt kedveltük leginkább.
A Dinamit zenéje viszont sokkal inkább keserédes, kicsit szomorkás, valami kilátástalan utcakölyök érzést sugárzott nekem már akkoriban is.
A Tinédzserdal (...ruhám foltos, ingem majdnem térdig ér...), Tanulj meg sírni... (...eltékozoltam ifjúságom...)
Kis utóhang a nyolcvanas évek elejéről...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése