Vannak pillanatok, amikor egy érzést leginkább csak zenével adhatsz át, akkor felesleges a szavakat pazarolni. Amikor ugyanezt videóval is megteheted, ragadd meg az alkalmat...
2008. március 27., csütörtök
Walking in the air
We're walking in the air
We're floating in the moonlit sky
The people far below are sleeping as we fly
I'm holding very tight
I'm riding in the midnight blue
I'm finding I can fly so high above with you
Far across the world
The villages go by like trees
the rivers and the hills
The forest and the streams
Children gaze open mouth
Taken by surprise
Nobody down below believes their eyes
We're surfing in the air
We're swimming in the frozen sky
We're drifting over icy
mountains floating by
Suddenly swooping low on an ocean deep
Arousing of a mighty monster from its sleep
We're walking in the air
We're floating in the midnight sky
And everyone who sees us greets us as we fly
2008. március 26., szerda
Sexy and fitt
Címkék:
sexy bodybuilding,
sport
Egy kis ízelítő a közelgő tavaszhoz :)
Bár erősen kétlem, hogy innentől kezdve az utcán csupa csinos, sportos nő fog rohangálni, de biztos sokakban él a vágy, hogy igenis alkatához képest jól nézzen ki.
A teremben is megszaporodtak a "látogatók", egyre többször fordul elő, hogy egyszerűen nem tudok odaférni egy-egy eszközhöz, mert ott valaki épp edz...:)
Az alábbi videók igazából kicsit túlzóak, de mindenképp elérhetnek valamit az ember agyában...:)
Bár erősen kétlem, hogy innentől kezdve az utcán csupa csinos, sportos nő fog rohangálni, de biztos sokakban él a vágy, hogy igenis alkatához képest jól nézzen ki.
A teremben is megszaporodtak a "látogatók", egyre többször fordul elő, hogy egyszerűen nem tudok odaférni egy-egy eszközhöz, mert ott valaki épp edz...:)
Az alábbi videók igazából kicsit túlzóak, de mindenképp elérhetnek valamit az ember agyában...:)
2008. március 18., kedd
Nekem itt van dolgom, nekem itt vannak álmaim
Címkék:
Fényév távolság,
Kaszás Attila,
magyar,
Padlás,
zene
Lassan egy éve...
Színész moziban, színházban, szinkronhangként.
Fiatal volt és korán elment. Sokan mennek el mostanában, nem csak Ő.
Csupán pár percre visszaemlékezek Kaszás Attilára.
Színész moziban, színházban, szinkronhangként.
Fiatal volt és korán elment. Sokan mennek el mostanában, nem csak Ő.
Csupán pár percre visszaemlékezek Kaszás Attilára.
2008. március 14., péntek
Szeretem Magyarországot
Szeretem Magyarországot
Uploaded by Zoed
Holnap március 15.
Emlékszem, kis kölyökként még úgy éreztem, hogy a márciusi ifjak valami eszmei hősök voltak, a szabadságharc pedig történelemkönyvbe íródott emlék.
Ma már ismét történelemkönyvbe kívánkozik egy-egy nemzeti ünnepünk. De sajnos nem azért, mert oly nemes, oly felemelő érzés egy ilyen megemlékezés. Nem is emlékezünk, sokkal inkább riadtan nézzük, hogy pár "nemzeti önérzetű" ember értünk(???) küzd seregnyi rendőrrel, és egymással...
Erősen kétlem, hogy értem, vagy a nemzet felemelkedéséért "küzdenének".
Ez a nemzet évtizedek, sőt néha évszázadok terhét hurcolássza és véres kardként emeli magasba a világnak: ...MI MAGYAROK...
Jó lenne máshol élni? Egy másik Magyarországban? Ahol nem egymásnak farkasa a magyar?
Jó lenne...
Nem kellene sok, csupán tenni érte, nem pedig elvárni.
Pár nappal ezelőtt a teremben, edzés közben hallottam egy sráctól, ahogy két csajjal beszél ezekről, hogy a kormánynak kutya kötelessége fenntartania, ellátnia az iskolákat, kórházakat...
Persze, kell is törődnie vele, ez igaz, de Nekünk is tenni kellene ezért, elmúlt már a "gondoskodó nagytestvér" szemlélet, hogy majd állambácsi mindent elintéz...
De ez fáj, sokaknak és sokszor.
Ha valakit szeretsz, áldozatot hozol érte, netán le is mondasz bizonyos dolgokról.
Oda - vissza.
Nagyban is így kellene lennie szerintem.
Szeressük Magyarországot, hogy szerethető legyen!
Szép ünnepet!
Uploaded by Zoed
Holnap március 15.
Emlékszem, kis kölyökként még úgy éreztem, hogy a márciusi ifjak valami eszmei hősök voltak, a szabadságharc pedig történelemkönyvbe íródott emlék.
Ma már ismét történelemkönyvbe kívánkozik egy-egy nemzeti ünnepünk. De sajnos nem azért, mert oly nemes, oly felemelő érzés egy ilyen megemlékezés. Nem is emlékezünk, sokkal inkább riadtan nézzük, hogy pár "nemzeti önérzetű" ember értünk(???) küzd seregnyi rendőrrel, és egymással...
Erősen kétlem, hogy értem, vagy a nemzet felemelkedéséért "küzdenének".
Ez a nemzet évtizedek, sőt néha évszázadok terhét hurcolássza és véres kardként emeli magasba a világnak: ...MI MAGYAROK...
Jó lenne máshol élni? Egy másik Magyarországban? Ahol nem egymásnak farkasa a magyar?
Jó lenne...
Nem kellene sok, csupán tenni érte, nem pedig elvárni.
Pár nappal ezelőtt a teremben, edzés közben hallottam egy sráctól, ahogy két csajjal beszél ezekről, hogy a kormánynak kutya kötelessége fenntartania, ellátnia az iskolákat, kórházakat...
Persze, kell is törődnie vele, ez igaz, de Nekünk is tenni kellene ezért, elmúlt már a "gondoskodó nagytestvér" szemlélet, hogy majd állambácsi mindent elintéz...
De ez fáj, sokaknak és sokszor.
Ha valakit szeretsz, áldozatot hozol érte, netán le is mondasz bizonyos dolgokról.
Oda - vissza.
Nagyban is így kellene lennie szerintem.
Szeressük Magyarországot, hogy szerethető legyen!
Szép ünnepet!
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)